Buda legendás találkozóhelye volt a Miniatűr, ehhez kétség nem fér. Olyannyira, hogy amikor a fővárosi éjszakai életről született cikk, a Miniatűr kihagyhatatlan volt belőle. Ezekben a cikkekben izgalmas történetek tárulnak elénk a Miniatűr múltjáról. A Népszabadság 1999 májusában külön cikket szentelt a budai legendának.
"Titokzatos mikrovilág, védetté nyilvánított Éden, ahova megtérnek az éjszaka hősei. Ez a Miniatűr eszpresszó. Rénszarvas barna ajtaja kizárólag az arra kiválasz tottak előtt nyílik meg, gondolhatták a jó szomszédok, sőt gondolhattak ennél cifrábbat is."
Forrás: Arcanum
"A Miniatűr eszpresszó sárgává fújt üvegablakain évtizedek óta bebámészkodik boldog boldogtalan. Bekukkantott a néhai Európa étterem menzájára befizetett kisiskolás a nyolcvanas években, és ha szerencséje volt, a meleg nyári éjszakákon elkapott egy-egy erőtől duzzadó csókot, asztal alatti érintést, általában nem volt szerencséje. A Miniatűr diszkrétebb a családi tűzhelynél, bár mindenki tudta, hogy*ez a szerelmesek találkahelye.
Ki gondolná, hogy a százéves épület ben megbújó, mélyvörös drapériával, vad, érzéki színekkel cicomázott kis presszó mekkora metamorfózison ment át az utóbbi hetven évben.
A háború előtt Fedák Sári kártyabarlangja kapott itt helyet, ahonnan - állítólag - titkos feljáró vezetett a házba. Aztán volt tejivó is a Miniatűr. Az ötvenes években az Észak-budai Vendéglátó-ipari Vállalat vetett szemet a helyiségre, megjegyzendő, a Rózsahegy utcai épület és benne a presszó végig magántulajdonban maradt. A vállalat csupán bérelte.
A rendszerváltozás után egy ideig mint szerződéses üzlet üzemelt. Két éve a Rothschild szalon „állandó menyasszonya”, a nyolcvanas évek sztár manökenE, Tálas Katalin vette meg a Miniatűrt, a több száz éves házzal együtt.
- Természetesen én is itt randevúz tam... - nosztalgiázik
- Sör, Vilmoskörte és Lady White, ezt rendelték - kontrázza Siteri Ágnes, nemsokára húsz éve lesz, hogy kiszolgálja a Miniatűr vendégeit. Az eszpresszó negyvenkét éve változatlan, ugyanazok a székek, ugyanúgy állnak az asztalok, a nyári estéken kitárul a barna ajtó, utcára szűrődik az utánozhatatlan sárgás-vöröses fény. A járókelők pedig bebámulnak e kopottas ékszerdobozba.
És mindig jönnek, akik elhatározták, hogy lemásolják.
- A múltkor volt itt egy férfi - meséli Ágnes - körülnézett, akkurátusán lemérte a székek lábát, megkérdezte, hol lehet venni ilyen vörös drapériát. Nem titkolta, szeretne egy saját Miniatűrt, Zuglóban. Lehet, hogy meg is csinálta. De Miniatűr csak egy van.
Itt kérte meg Berecz János Sáfár Anikó kezét. Állítólag. Itt fröccsözött Marosán György, szinte minden este. Kádár János pedig a Miniatűrben szilveszterezett. Politikusok mentek, művészek jöttek: Darvas Iván, Házy Erzsébet... A Miniatűr régóta benne van a bédekkerekben, mint úgynevezett „pianóbár”. A piano mint olyan, egyenlő Makkal Lajos bárzongoristával, akinek a vendégek szerint „félelmetesen jó szociális érzéke van, mindig tudja mit játsszon”. Jött már ide ember egyenesen a kórházból, elszökött, csak hogy hallhassa a zongoristát. Jött asszony az ura temetéséről, első útja ide vezetett. A féRje nótáját kérte, egy magyar nótát.
- Volt itt már minden - nevet fel Talas Katalin. - Jött már be démon egy szál nercbundában, persze fogadásból. Rendeztek itt esküvői vacsorát, egy üzletembEr például mind a négy feleségét itt táncoltatta, no nem egyszerre. Marcello Mastroanni is betért a Miniatűrbe, cigarettafüstbe temetkezett, és csodálkozott, hogy felismerték. Talán még ki sem hűlt a hely a bársonybevonatú széken, amikor azt Yoko Ono foglalta el.
A Miniatűr -meglehet -divatos hely. De akik rendre eljönnek, azokat nem érdekli, vajon mások mi célból látogatják a presszót.
- A fiúk, akiket lelőttek, mind meg fordultak itt - jelenti ki a tulajdonosnő. - De a Miniatűrben mindenki privát. A budapesti éjszaka eldurvult ugyan, de ez itt, a bársonybevonatú Édenben, nem érzékelhető.
Írta: Tyápay Katalin Forrás: Arcanum
A Miniatűr történelmét bemutató sztorik jönnek még a blogra, szóval tartsatok velünk ezen a különleges időutazáson két koktél között. Hiszen sokkal jobban fog esni az az ital, ha nem csak az ízét érezzük, hanem a hely szellemét is, ami nem kevés meglepetést tartogat számunkra.
Kövessetek minket a facebook oldalon, vagy iratkozz fel a Miniatűr Hírlevelére!
